Már régóta akartam írni arról, hogy hogy buliznak az angolok itt Bristolban. A poszt a dubstepre lesz kihegyezve, hiszen olyan bulikba megyek el legtöbbször.
Az első dolog, amit az ember észrevesz, amikor partikultúrával kezd ismerkedni Bristolban az az, hogy itt a házibulik, mint olyanok, gyakorlatilag nem léteznek. Csak a külföldiek - azon belül is főleg az Erasmusosok - szokása a házibulik tartása. Az angolok jobb szeretik a pubokat, ahol általában a vacsorázást is megejtik az ivással egyetemben.
Ami az árakat illeti, a legtöbb helyen magyar szemmel nézve elképzelhetetlenül magasak az italárak. Az átlagos árát egy pint (=568ml) sörnek olyan 2.5 fontra tippelném, ami úgy 900 forint. Persze itt is vannak helyek, amiknek a marketingje arra épít, hogy "For students with more sense than money", és mondjuk 1.25 fontért árulják a pint Carlsberget (amiről később írok még), és 1 fontért adnak shotokat (vodka, gin, stb). Vannak olyan helyek is, amik bizonyos napokra hegyezik ki a gusztustalan ivást, és mondjuk csütörtökön 1 fontért adnak 1-1 sört, cidert, töményt. Ittam már persze sört 4 fontért is, amit még leírni is szomorkás, hogy 1400 forint/pint - legalább Guinness volt.
 |
| Egyik nagyszerű pub reklámtáblája |
Ami a Carlsberg név leírását illeti, arról eszembe jutott, hogy ne feledkezzek el megemlékezni az angliai sörről, mint olyanról. A Carlsberg sör - mint tudjuk - egy 5% alkoholtartalmú sör Magyarországon (és a világ értelmes részén). Hát az UK-ban ez inkább egy 3.8% alkoholtartalmú lager, míg a tisztességes Carlsberget Carlsberg Import néven árulják, és csak 285 ml-es palackokban kapható. Ugyanígy az ausztrál Fosters-nek is van valami gagyi UK verziója, aminek még a bolti és csapolt verziója között is van különbség. Nem tudom pontosan, hogy az a csapolt valójában hány százalékot tud, de hogy 8 pinttől (9 korsó) alig indul meg a berúgás folyamata, az is biztos.
Ilyenkor jöhetnek persze a tapasztalt UK járók, hogy "hogy lehetsz ilyen ostoba, az UK-ban nem szabad lagert inni, ott ale-t kell venni". Na igen, ez igaz is, az ale-ek ízre kiválóak, általában kenterbe verik bármelyik Magyarországon kapható sört, csak mocskosul drágák, általában 1.5 fontnál kezdődnek a boltokban. Kocsmában a Wetherspoon országos kocsmahálózat ale fesztiválján volt szuper akciósan 2.15 font. Ezért az árért persze számtalan lehetőség közül választhatsz, van sopronihoz hasonlító ízű ale, de van csoki ízű, füstölt kolbász ízű (!), whisky ízű, amit akarsz.
 |
| Batemans Smokey Joe - Kiváló füstölt ale, ami a magyar házikolbászra emlékeztet :) |
Az ale-ekről még azt kell tudni, hogy itt már az alkohollal sem spórolnak különösebben. Egy viszonylag sok helyen kapható ale a Hobgoblin, részemről ez a kedvencem (főleg ár/érték arányt is figyelembe véve). 1.5 font körül mozog általában, és 5.2% alkohol van benne. Ráadásul még vicces reklámjai is vannak :D
 |
| Személy szerint nekem ez a kedvencem. Tényleg, össze sem mérhető lager sörökkel. |
Egy speciális verziója a Kinggoblin. Ez az ale csakis és kizárólag teliholdkor főződik, és erősebbre főzik, 6.6% az alkohol benne. Igazi ínyencség, de ez az árában is meglátszik, 2 font alatt nem láttam még boltban sem.
Egy harmadik nagy kedvencem a Berserker, amit eddig egyszer ittam csak, és akkor is egy vagyonom ment el rá. Ez a nevéhez méltóan egy bikaerős, 7.5%-os skót ale. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mivel itt a Carlsberg 3.8%-os, ez pl. már két lagernek felel meg az alkohol tekintetében.
Szóval ez az egész összefoglalható azzal, hogy a pubban történő alapozás során sörből viszonylag nehéz lenne proper módon berúgni, ezért az angol fiatalok általában Jäger bombokkal dobják fel az estét, és koktélokat is iszogatnak, ám ezzel együtt sem jellemző az a szintű lealjasodás, amit a partik előtt Magyarországon lehet látni :D
Ami a szórakozóhelyeket illeti, nem igazán jellemzőek az ingyenes helyek. Van egy-kettő, de azokba menni nagyon kockázatos, néha heringparti van, néha pedig üres a hely - és nincs fűtés, mint ahogy az történt a Basement 45 nevű helyen pár hete :)
A noname DJ-kkel üzemelő helyeken a belépő 3-6 font körül szokott általában lenni, bejutás után az alkoholárak kb, megegyeznek a pubok áraival. Egészen más a helyzet, amikor egy olyan dubstep DJ-t szeretnél látni, aki annyira híres lett, hogy Magyarországon is hallottunk róla. Ilyenkor a jegyek általában bő 3 héttel a parti előtt elfogynak, és az áruk általában 12 és 20 font között mozog, ami mondanom sem kell, mocskos sok. Cserébe viszont ilyenkor nincsenek tínédzserek, és a party este 10-től reggel 6-ig tart. Érdekes módon a party-kra kifizetett pénzt az angolok is megbecsülik, és ilyenkor a hely még reggel 5-kor is tömve van emberekkel. Ráadásul a felhozatal olyan, hogy 1-1 ilyen este akár fesztiválnak is felfogható, mert néha 20-25 név is megfordul a helyen egy éjjel, 3-4 terembe szétszórva.
Voltam egyszer egy UKF estén, ahol olyan nevek fordultak meg, mint a Knife Party, Borgore, Shy FX, Breakage, Skism vagy Phaeleh. Ezek közül igazából Knife Party okozott meglepetést, aki igazi 4/4-del tűzdelt szettelt állt elő, és kegyetlenül megmozgatta a közönséget (mondom ezt annak ellenére, hogy alapvetően nem tetszik a munkássága.) Borgore hozta a szokásos, unalmas formáját, amit nem tudom elképzelni, hogy hogy nem únnak még az emberek világszerte. Shy FX, Breakage, Skism - semmi meglepő, proper dubstep. Aki az igazi nagy meglepetés volt, az Phaeleh, aki ezúttal más előadóktól is kölcsönzött zenékkel igazi talpalávalót rakott, magát pöppet meghazudtolva, de ennek ellenére zseniális volt, funky-val, technoval, dubsteppel, chillouttal, és úgy általában mindennel, ami kell.
Voltam még egy-pár ilyen büdösdrága esten, amit kiemelnék, az a Shit The Bed nevű brilliáns party lenne. A Motion klubban volt, ami egy akkora büdösnagy venue, hogy még a Mori2 is eltörpül mellette. Lent van a rakparton az üveghegyen túl, a Google Maps olyan úton vezetett oda, hogy amikor megláttam a helyet, és láttam, hogy még mindig élek, örültem, mint majom a farkának.
Persze teljesen megérte! DJ Zinc, Benga, Youngman, Funtcase, Cookie Monster - ők voltak a fellépők, illetve még sok más, akiket nem láthattam, mert a másik teremben voltak. Óvatosan fogalmazva ez nem az a party, ahová elvinnék valakit, aki többet szeretne megtudni a dubstepről, mert ennek kevés köze volt hozzá. Olyan volt a party, mintha ezek a DJ-k megfeledkeztek volna arról, hogy ők a dubstep által lettek "sztárok", és újra azt játszották volna, amit szeretnek, mint amikor annak idején pl. Benga előállt a dubsteppel. Óriási volt a hangulat, több ezer ember volt jelen, és az elektronikus zene gyakorlatilag minden alfajából hallhattunk itt zenéket, talán csak Funtcase ragaszkodott erősebben a dubstephez, játszott 1-2 UKF klasszikust valamiféle általam nem ismert remixben, de már a vele B2B-ző Cookie Monster is valami Funky/Glitch-hop keveréket nyomatott. Benga is teljesen meg volt őrülve, lenyomott egy-két unreleased tracket, az I will never change-et - (amit most nagyon nyomat valamiért), meg egy új Skream trekket, a szett maradéka gyakorlatilag random műfajokból válogatott pörgős zene volt.
Ellenpéldaként írhatnám esetleg Rusko lemezbemutató fellépését, amit rossznak éppen nem neveznék, de az egy négyzetméterre jutó tínédzserek száma too damn high volt. Szomorkás, hogy ezt a zavaró tényezőt még 16bit, Redlight, TC és Delta Heavy sem tudta kompenzálni.
