Közel van azonban az előző bejegyzésben bemutatott Salisbury-hez a Stonehenge, amit szintén megnéztünk a napokban. Amikor odafelé ment a busz, akkor villámgyosan megvilágosodtam a hipergyors vonatokat illetően: nem a vonatok nagyon gyorsak, hanem a buszok büdöslassúak. Hát a Stonehenge nem okozott csalódást, már amikor messziről megláttam, akkor láttam rajta, hogy ez pontosan olyan, mint a képeken: nagy síkság szép zöld fűvel, ameddig a szem ellát, a közepén pedig ott magasodik a Stonehenge. Azt tehát tényleg nem mondhatjuk, hogy meglepett vagy, hogy csalódást okozott a képekhez képest - az egyetlen probléma ezzel az, hogy a képeken egy kőhalom van. És hát igen, egyszer meg kell nézni azt a helyet, de leginkább azért, hogy lásd, hogy ez valóban az, aminek bemutatják, itt aztán semmi nincs elrejtve.
 |
| Stonehenge |
Persze ettől nem lesz kevésbé impresszív, hiszen 45 tonnás kövek vannak ott, amiket - nagy valószínűséggel - óriási tutajokon úsztattak fel az Avon folyón. A másik dolog, amit ki szoktak emelni a Stonehenge-dzsel kapcsolatban, az az, hogy gyakorlatilag fingunk nincsen arról, hogy mire való - lehetett valamiféle druida szentély, vagy valamifél naptárszerűség, de feltételezték azt is, hogy egy primitív csillagvizsgáló vagy netalántán valami áldozószentély volt. Ezt egyébként nem nagyon értem, hogy attól miért lesz valami még érdekesebb, hogy nem tudjuk mire való - ha tudnám, hogy ez egy csillagvizsgáló volt valamikor, akkor ráfleselnék, hogy "Teazálat, ezek aztán jól összerakták ezt ide maguknak, hogy tudják nézegetni a csillagokat. Biztosan nagyon nehéz volt idehozni a köveket, de nekik ez ennyire fontos volt." Nekem az, hogy oké, idehordtak (látszólag) indokolatlanul egy nagy halom követ, az csak csökkenti a rácsodálkozásomat :D
 |
| Éppen a vizsgálat eredményét közlöm a közönséggel: "Igen, a feltételezésünk beigazolódott, ez valóban egy halom kő." |
Anyway, megállapították, hogy naptárnak lehet használni, mégpedig megállapítható vele, hogy éppen milyen hónap van. Persze ez nem egy túl hasznos funkció, gondoljunk csak bele, hogy egy hetet gyalogol szerencsétlen juhászbojtár a faluból, végre odaér, ránéz, majd boldogan megállapítja: "Yep, tényleg július van.", majd hazaindul. Mire hazaér már augusztus lesz könyörgöm :D
 |
| Kedvenc (és egyben egyetlen) szlovák lánykámmal, Marikával éppen elemezzük a Stonehenge-et, mint olyat és mint turistalátványosságot. Nem tudom, hogy itt ellene, vagy mellette érveltem éppen :D |
Miután kifizettük a jegyet, el lehetett indulni körbe a Stonehenge körül. Az út láncokkal ki van jelölve, és egy ideje már nem lehet közel menni a kövekhez, mert sokan rájuk graffitiztek vagy vésővel kicsippentettek maguknak egy darabot, hogy aztán hazavigyék a polcra. A jegy árában - ami egyébként 7.50 volt, ha jól néztem - benne volt egy audio guide is, ami úgy nézett ki, hogy kaptunk egy nyakunkba akaszthatós walkie-talkie-szerű valamit, és azon a számokat megnyomva lehetett hallani érdekes dolgokat a Stonehenge-ről; ahogy mentünk körbe, ki voltak rakva táblák, hogy most éppen melyik gombot kell megnyomi, és melyik fejezetet kell hallgatni. Nem volt túlságosan tiszta számomra, hogy mi alapján tartozik egy egy legenda az északi oldalhoz, míg mások a dél-keletihez, de úgy voltam vele, hogy whatever. A guide egyébként meglehetősen érdekes mondatokat engedett meg magának, pl. olyanok hangzottak el, mint (itt elnézést azoktól, akik nem beszélnek angolul, de ez magyarra fordítva nem működik) "The first Stonehenge was not made of stone." vagy hogy "Imagine how much more interesting it could have been to actually bring up these huge stones on the river than just to watch them from afar." (ezzel mélységesen egyetértettünk), vagy pl. "These blue stones must have been status simbols..." Sok érdekes dolgot mondott, de mégtöbb kevésbé érdekeset, és hát az útitársakkal való beszélgetés izgalmasabbnak bizonyult egy idő után.
 |
| "Yes, this is dog!" Éppen hallgatom az audio guide mondanivalóját. |
Még záróakkordként, mielőtt elhagytuk a helyet, odajött hozzánk egy kínai srác, hogy légyszíves mondjuk bele a kamerába kínaiul, hogy "sok boldogságot a házasságotokhoz", mert egy jó barátja Kínában éppen összeházasodott. Azt hiszem, hogy erre az esetre találták ki azt a mondása, hogy "Könnyű mondani, nehezebb megcsinálni." Marha nehéz megcsinálni !
Hiába mondanám, hogy nem igazán éri meg elmenni és megnézni a Stonehenge-et - egyrészt ez nem is feltétlen igaz, hiszen ilyen jó társasággal ilyen szép időben nagyon is megérte, másrészt pedig úgysem hallgatna rám senki. Egyszer meg kell nézni, hogy lássa az ember, hogy - nem győzöm hangsúlyozni - ez bizony tényleg egy rakás kő, de hogy mégegszer nem megyek el oda, az majdnem biztos:) A bizniszmen énemen elővéve azt kell, hogy mondjam, hogy egy kicsit úgy éreztem, hogy a gazdasági potenciál nincs kihasználva. Rengeteg boltot meg szórakozóközpontot lehetne az egész köré építeni, és rengeteg pénzt el lehetne ott szedni a turistáktól, akik eljöttek megnézni egy nagy halom követ:D Ehelyett egy kis ajándékbolt meg egy kis büfé van a Stonehenge mellett, és nagyjából ennyi.
Tehát elismétlem: Jó időben és jó társasággal menj a Stonehenge-hez!:)
Tehát elismétlem: Jó időben és jó társasággal menj a Stonehenge-hez!:)
 |
| A Stonehenge jó időben. |
 |
| A Stonehenge jó társaságban. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése